A váratlanul berobbant COVID 19 világjárvány miatt rendhagyó módon indult a 28. alkalommal kiírt „Az Év Természetfotósa” pályázat, de hála a szervezőknek és az Internet által biztosított lehetőségeknek nem kellett halasztani a lebonyolítást. Pedig kritikus volt a helyzet, hiszen senki nem tudta megjósolni, hogy ennek az eddig ismeretlen járványnak milyen következményei lesznek a világ társadalmaira, megszokott tevékenységeinkre. Szerencsére ez a vírus nem terjed a világhálón keresztül, így a beküldött pályaművek értékelést a zsűri anélkül is el tudta végezni, hogy a korábban megszokott módon összeült volna.
A személyes jelenlétek hangulatát azonban sikerült megőrizni, annak ellenére is, hogy most elmaradtak a kézfogások és a baráti beszélgetések. A ZOOM konferenciaprogram segítségével minden egyes zsűritag otthonában, a saját számítógépének monitorján pontozhatta a képeket és ugyanúgy elmondhatta a pályázatra beküldött természetfotókról a véleményét zsűritársainak, mintha csak egy szobában ültünk volna. A nyilvános zsűrizés sem sérült, hiszen az internetes élő közvetítés ugyanolyan megszokott módon működött, mint a korábbi években. Köszönet ezért a technikai hátteret biztosító felkészült stábnak!
Szerencsére a pályázatra beküldött képanyagon nem látszott a világjárvány hatása. A korábbi évekhez hasonlóan most is kimagaslóan szép és érdekes anyag került a zsűri elé. Nagyon nehéz feladat összevetni az egyes években az Év természetfotósa pályázatra beküldött természetfotók színvonalát, de erre nem is érdemes vállalkozni, hiszen minden vélemény szubjektív. A járványhelyzet ideje alatt azonban bőven volt idő végiglapozni az eddig napvilágot látott magyar „Év Természetfotósa” pályázatok albumait és a londoni világpályázatának, a „Wildlife Photographer of the Year”-nek korábbi köteteit, és meggyőződéssel állíthatom, a fejlődés, ami a mindkét pályázaton kiválasztott és díjazott képek egyéni látásmódját és technikai kivitelezését illeti az talán szavakkal le sem írható. Megkockáztatom, hogy egyes természetfotók, amelyek az ezredforduló környékén a világpályázaton még kiválasztásra kerültek, azok az utóbbi évek hazai „Az Év Természetfotósa” pályázatain nagy valószínűséggel már nem kerültek volna bele a kiállításra javasolt képek közé.
Ezzel a véleményemmel természetesen nem a korábbi sikeres természetfotókat kívánom lebecsülni, hiszen abban az időben számunkra ezek jelentették az etalont. Sokkal inkább az idők hozta változások eredményeire szeretnék rávilágítani. A digitális technika a természetfotózásban is forradalmat indított el, amelynek egyik, és talán legfontosabb következménye az lett, hogy hihetetlen módon megnőtt a fotózással alkalmilag vagy akár rendszeresen foglalkozók száma.
Ha valaki azt kérdezné, hogy hány természetfotós van ma Magyarországon, csak azt tudnám felelni, hogy erről fogalmam sincs, de az biztos, hogy ma már szinte mindenkinek van olyan okostelefonja, amellyel képes lehet kiállításra is alkalmas képet készíteni, vagyis a potenciális természetfotósok száma hazánkban több millió is lehet. És ha valaki belekóstol a természetfotózásba, azt előbb-utóbb megfertőzi a természet titkainak megörökítésének vírusa, amely korántsem olyan veszélyes, mint az, amely még ma is rettegésben tartja az emberiséget. Szerencsére a természetfotózás olyan tevékenység, amit legjobb magányosan űzni, és a természetben tökéletes biztonságban érezhetjük magunkat, nem fenyeget bennünket a koronavírus.
De a világjárványnak azért vannak pozitív hatásai is. Az egyik nyilvánvalóan az, hogy a globális gazdasági folyamatok, a környezetszennyezést okozó tevékenységek jelentősen mérséklődtek, így egy kicsit fellélegezhet a Földünk. A természetfotózás tekintetében ez a megörökítendő témák és lehetőségek növekedését jelentheti, és azt gondolom, hogy a természetfotósok egyéni ötleteinek is nagyobb teret biztosíthat. És a bérelhető természetfotós lesek igénybevételének időszakos szünetelése is arra fogja kényszeríteni azokat, akik csak ezekben tudtak nagyot alkotni, hogy egyéni elképzeléseik képi megvalósítására a lesek kényelmes világát elhagyva törekedjenek. És ez elősegíti a természetfotózás fejlődését is!
Dr. Kalotás Zsolt
a zsűri elnöke