2010.11.16. 17:00
Képversek, versképek - Újrahasznosítva: Eifert János fotókiállítása a Cultiris Galériában
"Mért fáradnak el a rohanók?Mért rág szú-módra szét a tenger
Karcsú, viharra teremtett hajót? ..." Kereshetjük az okokat lázadozva József Attilával, vagy elfogadhatjuk és továbbgondolhatjuk a megváltoztathatatlant Eifert Jánossal. Igen, a rohanók elfáradnak, a tenger szétrágja, mint ahogy a penész és a víz is az alagsorban őrzött régi képeket. De mi történik ilyenkor a régi fotókban és negatívokban őrzött gondolatokkal? Tovább érnek, nemesednek mint az óbor, vagy teljesen átváltozott formában kerülnek elénk? Megtudjuk jövő kedden...
"Mért fáradnak el a rohanók?
Mért rág szú-módra szét a tenger
Karcsú, viharra teremtett hajót? ..." Kereshetjük az okokat lázadozva József Attilával, vagy elfogadhatjuk és továbbgondolhatjuk a megváltoztathatatlant Eifert Jánossal. Igen, a rohanók elfáradnak, a tenger szétrágja, mint ahogy a penész és a víz is az alagsorban őrzött régi képeket. De mi történik ilyenkor a régi fotókban és negatívokban őrzött gondolatokkal? Tovább érnek, nemesednek mint az óbor, vagy teljesen átváltozott formában kerülnek elénk? Megtudjuk jövő kedden...
Eifert János fotóművész kiállítását a CULTiRiS Galériában láthatják a látogatók 2010. november 16 és december 16 között.
A kiállítást megnyitja Fenyvesi Félix Lajos költő, november 16-án 17 órakor,
a képeket bemutatja Radisics Milán fotóművész.
KÉPVERSEK, VERSKÉPEK
ÚJRAHASZNOSÍTVA
Különlegesek. Egyediek. Megismételhetetlenek. Szürreálisak.
A képeket a fotóművész készítette, de a végeredményhez egy különös körülmény vezetett. A dohos alagsor, ahol zsákokban tárolta a régebbi fotókat, negatívokat, diákat, beázott és a több évtizedes munkásságot rejtő zsákok szutykos vízben áztak. Az első gondolata az volt, hogy kidobja valamennyit a kukába, de az utolsó pillanatban meggondolta magát. Hátha jók lesznek még valamire.
Korábban már kísérletezett savval, lúggal, napsütéssel, más természeti elemekkel, de maga sem gondolta, hogy a koszos víz, a penész, a por, a hideg – így együtt az alkotótársává válnak.
Számomra játék a fotográfia. Nagyon komoly játék. És jelenti a világ megismerésének lehetőségét, találkozásokat, új feladatokat, és azt a szabadságot, hogy gondolataimat saját képi nyelvemen közölhetem. (Eifert János)
Karcsú, viharra teremtett hajót? ..." Kereshetjük az okokat lázadozva József Attilával, vagy elfogadhatjuk és továbbgondolhatjuk a megváltoztathatatlant Eifert Jánossal. Igen, a rohanók elfáradnak, a tenger szétrágja, mint ahogy a penész és a víz is az alagsorban őrzött régi képeket. De mi történik ilyenkor a régi fotókban és negatívokban őrzött gondolatokkal? Tovább érnek, nemesednek mint az óbor, vagy teljesen átváltozott formában kerülnek elénk? Megtudjuk jövő kedden...
"Mért fáradnak el a rohanók?
Mért rág szú-módra szét a tenger
Karcsú, viharra teremtett hajót? ..." Kereshetjük az okokat lázadozva József Attilával, vagy elfogadhatjuk és továbbgondolhatjuk a megváltoztathatatlant Eifert Jánossal. Igen, a rohanók elfáradnak, a tenger szétrágja, mint ahogy a penész és a víz is az alagsorban őrzött régi képeket. De mi történik ilyenkor a régi fotókban és negatívokban őrzött gondolatokkal? Tovább érnek, nemesednek mint az óbor, vagy teljesen átváltozott formában kerülnek elénk? Megtudjuk jövő kedden...
Eifert János fotóművész kiállítását a CULTiRiS Galériában láthatják a látogatók 2010. november 16 és december 16 között.
A kiállítást megnyitja Fenyvesi Félix Lajos költő, november 16-án 17 órakor,
a képeket bemutatja Radisics Milán fotóművész.
KÉPVERSEK, VERSKÉPEK
ÚJRAHASZNOSÍTVA
Különlegesek. Egyediek. Megismételhetetlenek. Szürreálisak.
A képeket a fotóművész készítette, de a végeredményhez egy különös körülmény vezetett. A dohos alagsor, ahol zsákokban tárolta a régebbi fotókat, negatívokat, diákat, beázott és a több évtizedes munkásságot rejtő zsákok szutykos vízben áztak. Az első gondolata az volt, hogy kidobja valamennyit a kukába, de az utolsó pillanatban meggondolta magát. Hátha jók lesznek még valamire.
Korábban már kísérletezett savval, lúggal, napsütéssel, más természeti elemekkel, de maga sem gondolta, hogy a koszos víz, a penész, a por, a hideg – így együtt az alkotótársává válnak.
Számomra játék a fotográfia. Nagyon komoly játék. És jelenti a világ megismerésének lehetőségét, találkozásokat, új feladatokat, és azt a szabadságot, hogy gondolataimat saját képi nyelvemen közölhetem. (Eifert János)